Kontúr

Kontúr

Nagy Alíz: Folt

2016. június 30. - kontúr

Könyörgő és riadt visításra ébredt, de amikor felült, csak a köménypálinkás poharak koccanását hallotta, a kilöttyent sárga lé csordogált le a szélén, ami aztán úgy odaragasztotta a poharakat a tálcához, hogy a mamának le kellett rángatnia őket. De férfiak és nők mind begyűltek a konyhába, az…

Tovább

Nagy Alíz: Rózsák

Egyszerre lettünk rózsahimlősek. Vörös dudorok égették a testünk, a hűvös parketten ültünk a kisszobában. Ha nem bírtuk, jégkockát tettünk a kiütéseinkre. A gyógyszereket nem nyeltük le, a tolltartóba dobtuk, vagy az asztalfiókba sepertük. Ha anyánk ebédelni hívott, a kopott háziruháit vettük…

Tovább

Újvári Panna: Éjszaka

De sápadt vagy, bogaram! Olyan beesett az arcod! Mosott egy képed van ma, drágám! Ilyen és ezekhez hasonló bókokkal halmoznak el mostanában, én meg kényszeresen vigyorgok. Áh, csak kicsit fáradt vagyok, mondom. Jaj, hát megértik, mondják a bókolók. De vajon mi a francot értenek? Mert én lassan már…

Tovább

Barka Gitta: Machu Picchu

A Kardosék mindig időben befizették a közös költséget és a számlákat, a közgyűléseken is ott ültek az első sorban. Nem volt hangosan ugató kutyájuk, vagy éjjel háromkor felsíró gyerekük. Mindenkivel leálltak beszélgetni pár percre, és a liftajtót sem húzták be sebesen, mikor hallották, hogy más is…

Tovább

Újvári Panna: Másvilág

Életemben először meséltem róla valakinek. Ültünk a belvárosi kávézó teraszán, fröccsöt rendeltünk, fülledt és párás volt a levegő. Ő, aki velem szemben ült, megjegyezte, hogy az imént, amikor a parkban sétáltunk, milyen váratlanul, és mekkora erővel szakítottam ki jobb kezemet az ő bal kezéből, és…

Tovább
süti beállítások módosítása